Amerikai kutatók olyan immunsejteket fedeztek fel, amelyek univerzálisan, közvetlenül képesek a ráksejtek elpusztítására, közli az OTSZ Online.

Öngyilkos, a killer T-sejteket a tumorok belsejébe hívó génmódosított baktériumok ígéretes eredményeket mutattak, közli az OTSZ Online.

A JIA pontos oka és patomechanizmusa mindmáig ismeretlen, kialakulásában genetikai és környezeti tényezők együttes hatását feltételezik.

A májat ért karcinogén és gyulladáskeltő hatások májkárosodáshoz vezethetnek, melyek aztán visszahatva ronthatják a szerv funkcionális állapotát.

In vitro körülmények között, rágcsáló-xenograftmodellekben kimutatták, hogy a CLL-sejtek túlélése és növekedése az aktivált CD4⁺ T-sejtek működésének függvénye.

A Janus-kinázoknak négy tagja ismert (a JAK1, a JAK2, a JAK3 és a TYK2), melyek központi szerepet töltenek be számos citokinreceptor jelátvitelében. A receptorok ligandkötését követően a JAK fehérjék aktiválódnak és foszforilálják a „Signal Transducer and Activator of Transcription” (STAT) transzkripciós faktorokat, melyek a sejtmagba jutva a DNS-hez kötődve számos citokin és egyéb gyulladásos mediátor génexpresszióját regulálják, ezáltal befolyásolva az immunműködéseket.

Amerikai kutatók az „immunrendszer elit alakulatainak” nevezett NKT (natural killer T-cells) sejtek felszaporításával sikeresen gátolták a tumorok növekedését állati modellszervezetekben.

A háziorvosok gyakran találkozhatnak a problémával: fertilis korú párnál csak nem akar beköszönteni a gyermekáldás, annak ellenére, hogy rendszeresen védekezés nélkül élnek házaséletet. Ha a sikertelen időszak meghaladja az egy évet (35 éves kor felett a hat hónapot), foglalkozni kell a meddőséggel. Megfelelő diagnózis és ennek alapján célzott kezelés hiányában a probléma spontán csak ritkán oldódik meg.

A vizsgálat adatai alapján jelenleg is széles körben vizsgálnak immunológiai tényezőket meddőségben, azonban további kutatások szükségesek evidence-based diagnosztika és terápia felállításához. Ausztráliában és az Egyesült Államokban az endokrinológiai praxisok 10−30%-a hirdet immunvizsgálatokat és -terápiát meddő betegei számára. A nemrégiben elvégzett vizsgálatok és metaanalízisek szerint azonban e gyakorlatnak csekély vagy nem igazolt a hatásossága.

Az uterinalis NK sejtek működésének megértése minden bizonnyal nagy kihívás elé állítja a humán reprodukciós szakembereket. Addig azonban, míg nem szerzünk több információt a normális terhességben betöltött szerepükről, nem igazolt, hogy a NK sejtek vizsgálata és az erre alapozott kezelés előnyös lenne habituális vetéléssel vagy meddőséggel diagnosztizált nőbetegek számára.